Hósipkafej vagyok, jöttem a 12. dimenzióból, és nagymamám ideadta egy XVIII. századi ősöm feljegyzéseit hiteles fotókkal. Itt teszem közzé.
Igen!
"Kebelbéli víg czimborám!
Sok napokat voltam kénytelen teveled nélkül tölteni, épp tsak bírtam mostanáig, vontam magam, mint a vak ló a tsámpa szekeret. Hanem mostan tollat ragadok, mivel immár nem bírhatom magamban tartani, mi velem történt Péter-Pál után nem sokkal.
Hanem azt tudnod kell, hogy Tsámpay uramhoz voltam hivatalos, ki ugyan tseviczézést ígért, majdan, midőn összejöttünk vagy tucatnyian, jó magyar emberek, kik mindannyian kiállandunk a 12. dikmenzióért, ha kell, a házy gazda mégis jó hazay borokat töltendett kupánkba, mitől is én éjjel vernyogtam, akár a bagzó kandúr, reggel azonban röfögtem, mint a vemhes koca. Hanem ezen állapotomban láttam meg e tüneményt ablakomnál:
Rögvest bizonyosra vevém, hogy vagy a Kegyelmes Isten küldé el egy angyalát, ki mostan engem tsábít a Gyönyörök Lelki Kertjébe, avagy egy fruska lobbandott át már megént a 13. dimenzióból, mint az lenni szokott. Hanem aztán ájult bódulatba estem.
Elmúlt vasárnapon azonban, midőn a szent miséről tértem haza, s útközben Thormay urammal méhsert ittunk a Piszre tsárdában, a házba térve, a vasalódeszka s a tévé között eme látomás tárult elém:
Ismét úgy vélekedtem, hogy angyal került elibém, de akkor Szózat hallatszott arról emígyen: takarodj lefeküdni, te részeg disznó!
Azzal álomra hajtám fejemet."
Eddig a bejegyzés a diárumban avagy epistolai scriptumban.
Igen!
